Átfogó útmutató az APA lábjegyzetformátumhoz

Tisztázzuk az APA-stílus egyik leggyakoribb félreértési pontját. Ha más formátumokban, például Chicago stílusban írt már dolgozatot, megszokta, hogy az idézeteket lábjegyzetekbe helyezi. Az APA-ban ez komoly hiba.

Mire valók hát? Gondoljon az APA-lábjegyzetekre mint a dolgozata „rendezői kommentárjára". Nem az elsődleges hivatkozásokhoz valók. Ehelyett takarékosan alkalmazzák őket olyan kitérőkre, amelyek extra tartalmat vagy összefüggést nyújtanak anélkül, hogy terhelnék a fő érvet.

Az APA-lábjegyzetek két alapvető funkciója

A forrásidézés elsődleges eszköze az APA-ban mindig a szövegen belüli zárójelbe tett hivatkozás lesz – például (Smith, 2023) –, amely az olvasót a teljes irodalomjegyzékhez irányítja. A lábjegyzeteknek mindössze két meghatározott feladata van, és ezek megértése a kulcs a helyes formázáshoz.

Az APA Kiadványi Kézikönyv 7. kiadása szerint ez a két jóváhagyott felhasználási mód:

• Kiegészítő információk: Ez rövid, érdekes kitérőkre szolgál. Lábjegyzettel meghatározhat egy szakkifejezést, felvezethet egy mellékérvként kezelt ellenérvet, vagy adhat egy extra példát, amely egyébként megterhelné a bekezdést.
• Szerzői jogi engedélyek: Ez jogi követelmény. Ha egy szerzői joggal védett forrásból hosszú idézetet (több mint 500 szó), táblázatot vagy ábrát reprodukál, lábjegyzetet kell használnia. Ez a megjegyzés hivatalosan elismeri az eredeti alkotót, és megerősíti, hogy engedéllyel rendelkezik a mű felhasználásához.

Ha az információ elengedhetetlen ahhoz, hogy az olvasó megértse a mondanivalóját, az a főszövegbe való. Ha csupán hasznos vagy érdekes háttér, a lábjegyzet a tökéletes hely.

APA-lábjegyzetek és szövegen belüli hivatkozások: gyors áttekintés

A szokásos szövegen belüli hivatkozás és a lábjegyzet közötti döntés bonyolultnak tűnhet, de általában egyszerű. Ez a táblázat a leggyakoribb helyzeteket elemzi, hogy azonnal a helyes döntést hozhassa.

Helyzet	Lábjegyzet?	Szövegen belüli hivatkozás?	Magyarázat
Szerző gondolatának parafrazeálása	Nem	Igen	A szokásos parafrázis mindig standard (Szerző, Év) szövegen belüli hivatkozást igényel.
Közvetlen idézet forrásból	Nem	Igen	Minden közvetlen idézetet szövegen belüli hivatkozásnak kell követnie, amely oldalszámot is tartalmaz.
Szakkifejezés meghatározása az érthetőség kedvéért	Igen	Nem	A kiegészítő lábjegyzet klasszikus használati esete, amely elkerüli a bekezdés folyásának megszakítását.
Szerzői joggal védett diagram reprodukálása	Igen	Nem	A szerzői jogi feltüntetés az APA-lábjegyzetek kötelező funkciója.
Érdekes, de nem elengedhetetlen tény hozzáadása	Igen	Nem	Tökéletes kiegészítő lábjegyzethez. Ha a tény elengedhetetlen lenne, a főszövegbe kerülne.
Forrás szerepeltetése az irodalomjegyzékben	Nem	Igen	Minden szövegen belüli hivatkozásnak meg kell felelnie egy bejegyzésnek az irodalomjegyzékben. A lábjegyzetek nem.

Végső soron ez az összehasonlítás rávilágít a két elem eltérő szerepére. A szövegen belüli hivatkozások az attribúcióról és a bizonyítékokról szólnak, míg a lábjegyzetek a kifejtésről és a jogi megfelelésről.

Mikor válasszon lábjegyzetet?

A lábjegyzet használatáról szóló döntés egyetlen egyszerű kérdésre vezethető vissza: „Ez az információ elengedhetetlen a fő érvemhez?"

Ha a válasz nem, de úgy véli, hogy a részlet értéket ad egy kíváncsi olvasónak, megtalálta a tökéletes jelöltet a lábjegyzethez.

Képzelje el, hogy megemlíti a „Stanford-féle mályvacukros kísérletet" a dolgozatában. Ahelyett, hogy a bekezdését egy kitérővel terhelné az egész kutatás módszertanának és történetének magyarázatával, hozzáadhat egy lábjegyzetet. Ez a lábjegyzet háttér-információt nyújthat azoknak, akik nem ismerik a kutatást, miközben a fő érv éles marad, és a dolgozat mélyebb kontextussal gazdagodik.

A lábjegyzetek a pontosság eszközei. Lehetővé teszik, hogy az olvasói érdeklődés több szintjét is kiszolgálja anélkül, hogy feláldozná a fő üzenet világosságát. Nem helyettesítik azonban a megfelelő szövegen belüli hivatkozásokat.

Az APA-stílusban alkalmazott lábjegyzetek két típusa

Bár az APA-stílus általában a szövegen belüli hivatkozásokat részesíti előnyben, a lábjegyzetek helyes használatának ismerete egy igényes akadémiai írástudó ismertetőjegye. Gondoljon rájuk mint speciális eszközökre az írói eszköztárában. A Kiadványi Kézikönyv két különálló típust mutat be, mindkettő nagyon meghatározott feladatra tervezve.

E különbség helyes megértése az első lépés. Az egyik típus érdekes kitérők hozzáadására szolgál, míg a másik alkuképtelen jogi követelmény. Összekeverésük terhelheti a dolgozatot, vagy ami még rosszabb, akadémiai integritással kapcsolatos problémákat okozhat.

Tartalmi lábjegyzetek: kiegészítő információk nyújtása

Ez az a lábjegyzettípus, amelyet valószínűleg a leggyakrabban fog használni. A tartalmi lábjegyzetek a kiegészítő részletek nyújtásának eszközei, amelyek gazdagítják a főszöveget, de szigorúan nem szükségesek az érv megértéséhez. Ha ezt a plusz információt bele próbálná préselni a főbekezdésekbe, az csak megszakítaná a folyamot és elvonná az olvasó figyelmét.

A tartalmi lábjegyzet tökéletes hely a következőkhöz:

• Kapcsolódó fogalom rövid magyarázata.
• Szakkifejezés meghatározása, amelyet csak néhány olvasója ismerhet.
• Még egy gyors példa nyújtása a mondanivaló alátámasztásához.
• Ellenérv elismerése kitérő nélkül.

Például írhatja: „A kísérlet kettős vak módszertant alkalmazott az elfogultság megelőzésére.¹" Ez az apró felső indexű szám az olvasót a lap alján lévő megjegyzéshez vezeti, amely elmagyarázza, mi a kettős vak vizsgálat. Ez mozgásban tartja az elbeszélést azoknak az olvasóknak, akik már ismerik a kifejezést. Egyszerű, elegáns módja annak, hogy az írás tiszta és fókuszált maradjon, miközben lehetőséget kínál azoknak, akik mélyebbre kívánnak merülni.

Fő tanulság: Tartalmi lábjegyzeteket „jó ha tudja" részletekhez használjon, ne „tudnia kell" információkhoz. Ha az információ kritikus az érveléshez, a főszövegbe való, nem a lap aljára rejtve.

A lábjegyzetelési szabályok sokat fejlődtek azóta, hogy az első APA kézikönyv megjelent 1929-ben. A 2019-ben megjelent 7. kiadás kristálytisztán fogalmazza meg az irányelveket. Minden lábjegyzetet egymás után kell számozni felső indexű számokkal. Elhelyezhetők az adott oldal alján, vagy egy külön oldalon összegyűjtve az irodalomjegyzék után. Az egységes megjelenés érdekében minden megjegyzés első sora fél hüvelykkel van beljebb, akárcsak egy normál bekezdés. A szabályok mélyebb megismeréséhez böngésszen bele ebbe az APA-lábjegyzetek történetét és szabályait részletező útmutatóba.

Szerzői jogi lábjegyzetek: a források elismerése

A második típus, a szerzői jogi lábjegyzet, nem stíluskérdés – az írói jogi és etikai kötelességeiről szól. Minden esetben kötelező szerzői jogi lábjegyzetet használnia, amikor valaki más szerzői joggal védett anyagának jelentős részletét reprodukálja.

Ez nem opcionális. Így kerüli el a plágiumot, és így mutat tiszteletet a szellemi tulajdon iránt. Az APA kézikönyv szerint szerzői jogi lábjegyzetre van szükség, ha az alábbiakat tartalmazza:

• Hosszú idézet (általában 500 szónál hosszabb, de ellenőrizze a kiadói irányelveket).
• Más forrásból másolt vagy adaptált táblázat vagy ábra.
• Más által létrehozott teszt, skála vagy felmérő eszköz.

A szerzői jogi lábjegyzet formátuma jóval kötöttebb, mint a tartalmi megjegyzésé. A „Forrás:..." vagy „Adaptálva:..." kezdettel kell indulnia, és tartalmaznia kell a mű címét, szerzőjét, megjelenési évét és forrásinformációit (például a kiadót vagy a folyóiratot). A szerzői jog évével és a jogosult nevével zárul, amelyet gyakran a „Újraközölve engedéllyel" követi.

Például egy reprodukált táblázathoz tartozó megjegyzés így nézhet ki: ¹Forrás: The Social Brain (45. o.), A. Johnson, 2021, New York, NY: Academic Press. Szerzői jog 2021, Academic Press. Ez a pontos formátum biztosítja, hogy teljes, megfelelő elismerést adjon, megvédve mind önt, mind az eredeti alkotót.

Az APA lábjegyzetformátum helyes alkalmazása

Tudni, hogy mikor kell lábjegyzetet használni, a csata fele. A másik fele az APA lábjegyzetformátum technikai részleteinek pontos betartása. Bár ezek a szabályok aprónak tűnhetnek, elengedhetetlenek egy csiszolt, professzionális dolgozat létrehozásához, amely hitelességet sugároz.

A formátum elsajátítása megmutatja az olvasójának, hogy gondos, részletekre odafigyelő kutató. A jó hír? A szabályok valójában elég egyszerűek, ha részletesen megvizsgálja őket. Lépjünk végig rajtuk darabonként: a szövegben lévő felső indexű szám, ahol a lábjegyzet az oldalon található, és hogyan kell formázni magát a megjegyzést a tökéletes APA 7. kiadásnak megfelelő formátumhoz.

Számozás és szövegbeli elhelyezés

Az első dolog, amit az olvasó lát, egy apró, megemelt szám a főszövegben – a felső indexű szám. Tekintsen rá úgy, mint egy kis jelzőre, amely extra információra mutat.

• Számozás: A lábjegyzeteket egymást követően kell számozni az egész dolgozaton át, ¹-gyel kezdve. Ne indítsa újra a számozást minden új oldalon.
• Elhelyezés: A felső indexű szám közvetlenül a vonatkozó szó vagy mondat után jelenjen meg. Döntő fontosságú, hogy mindig az írásjel – pont vagy vessző – után következzen.

Például: „A csapat kezdeti eredményei nem voltak egyértelműek, ami a kutatás második fázisát indította el.¹" Az ¹ szám közvetlenül a pont után áll, jelezve, hogy a megjegyzés ezt a teljes gondolatot fejti ki.

A lábjegyzet helye az oldalon

Miután elhelyezte a felső indexű jelet a szövegben, el kell döntenie, hol lesz a tényleges lábjegyzet. Az APA 7. kiadása két lehetőséget kínál, de az egyik sokkal elterjedtebb és olvasóbarátabb.

1. Az oldal alja: Ez a szokásos, preferált módszer. A lábjegyzet ugyanazon az oldalon jelenik meg az alján, ahol a megfelelő szám van. Ez lehetővé teszi az olvasóknak, hogy gyorsan lefelé pillantva megkapják a plusz információt, és visszatérjenek az érveléshez anélkül, hogy elveszítenék a helyüket.
2. Külön lábjegyzetoldal: Összegyűjtheti az összes lábjegyzetét egy külön oldalon a dolgozat legvégén. Ennek az oldalnak a címe „Lábjegyzetek" legyen (középre igazítva, félkövér nélkül), és közvetlenül az irodalomjegyzék után kell elhelyezni.

Bár mindkettő technikailag helyes, a lap alján való elhelyezés szinte mindig jobb választás az olvasó számára. Összekapcsolja a kontextust és a megjegyzést.

Profi tipp: Hagyja, hogy a szövegszerkesztője végezze el a nehéz munkát. Mind a Microsoft Word, mind a Google Docs kiváló beépített lábjegyzeteszközökkel rendelkezik, amelyek automatikusan kezelik a számozást és az elhelyezést, rengeteg időt megtakarítva és megelőzve az ostoba kézi hibákat.

A lábjegyzetszöveg formázása

És most a fő esemény: maga a lábjegyzetszöveg. Akár az oldal alján, akár külön lapon van, a megjegyzésnek megvannak a saját formázási szabályai. Tekintsen rá mini-bekezdésként, amelynek saját stílusútmutatója van.

A legfontosabb követelmények:

• Megfelelő szám: Minden lábjegyzetnek a saját számával kell kezdődnie (pl. ¹), amelyet szóköz követ. Ez a szám normál méretű legyen, nem felső indexű.
• Behúzás: Minden lábjegyzet első sorát 0,5 hüvelykkel kell behúzni a bal margótól – éppúgy, mint egy normál bekezdést a dolgozat törzsében.
• Sorköz és betűtípus: A lábjegyzetszövegnek ugyanolyan betűtípust és -méretet kell használnia, mint a főszöveg (például 12 pontos Times New Roman). Dupla sorköz is szükséges a dokumentum többi részével való következetesség megőrzéséhez.

Ezek a szabályok biztosítják, hogy még a margójegyzetei is megőrizzék az APA-dolgozatban elvárható letisztult, szervezett megjelenést. A lábjegyzeteken belüli források formázása összetett lehet, különösen szokatlan típusoknál. Szakosodott útmutatásért tudhat meg többet arról, hogyan kell verset idézni és megfelelően integrálni.

APA lábjegyzetformázási ellenőrzőlista

Hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden szempontot lefedett, itt van az APA 7. kiadás lábjegyzeteihez tartozó alapvető formázási szabályok gyors összefoglalója. Ezt a táblázatot használja végső ellenőrzésként a beadás előtt.

Formázási elem	Követelmény	Megjegyzések
Szövegen belüli jelölő	Felső indexű szám (pl. ¹)	Közvetlenül az írásjel után helyezze el.
Számozás	Egymást követő az egész dolgozatban	1-gyel kezdje, és ne indítsa újra új oldalakon.
Elhelyezés	Az oldal alján vagy külön oldalon	Az oldal alja erősen ajánlott az olvashatóság érdekében.
Lábjegyzetszám	Normál betűméret, szóközzel követve	Ne használjon felső indexet magában a megjegyzésben.
Behúzás	Az első sor 0,5 hüvelykkel behúzva	A következő sorok a bal margóval vannak egyenletesen.
Betűtípus	Ugyanolyan betűtípus és méret, mint a főszöveg	Általában 12 pontos Times New Roman vagy más jóváhagyott betűtípus.
Sorköz	Dupla sorköz	Megőrzi a következetességet a dolgozat többi részével.

Ezeknek az irányelveknek betartásával biztosítja, hogy lábjegyzetei pontosan azt tegyék, amire valók: hasznos, feltűnésmentes kontextust nyújtanak anélkül, hogy megzavarnák az APA-stílusú dolgozat letisztult, professzionális szerkezetét.

Lábjegyzetek beillesztése a Wordben és a Google Docs-ban

Az APA lábjegyzetformátum szabályainak ismerete az egyik dolog, de azok tényleges beillesztése a dolgozatba az, ahol az elmélet találkozik a gyakorlattal. Szerencsére nem kell kézzel elvégeznie. Mind a Microsoft Word, mind a Google Docs rendelkezik beépített eszközökkel, amelyek szinte az összes nehéz munkát elvégzik, megkímélve önt a kézi számozás és elhelyezés fejfájásától.

Ezeknek a funkcióknak a használatának megtanulása óriási időmegtakarítás. Ahelyett, hogy folyamatosan ellenőrizné, hogy a számok a megfelelő sorrendben vannak-e, vagy a megjegyzés pontosan az oldal alján van-e elhelyezve, csak az írására koncentrálhat. Lássuk, hogyan működik mindkét platformon.

Lábjegyzetek hozzáadása a Microsoft Wordben

A Microsoft Word hihetetlenül egyszerűvé teszi a lábjegyzetek beillesztését és kezelését. A szoftver úgy lett tervezve, hogy automatizálja az összes fárasztó formázást, biztosítva, hogy a dokumentum tökéletesen igazodjon az APA 7. kiadás irányelveihez.

A folyamat – gyors és egyszerű:

1. Helyezze el a kurzort: Kattintson az egérrel pontosan oda, ahol a kis felső indexű számnak meg kell jelennie. Ez közvetlenül a szó vagy a kifejezés után legyen, és mindig az írásjel – pont vagy vessző – után.
2. Nyissa meg a Hivatkozások fület: Nézzen a Word ablak tetején lévő főmenüszalagra. Kattintson a „Hivatkozások" fülre az összes hivatkozási és megjegyzési eszköz megjelenítéséhez.
3. Kattintson a „Lábjegyzet beszúrása" gombra: A szalag „Lábjegyzetek" szakaszában megjelenik egy „Lábjegyzet beszúrása" feliratú gomb. Egyszerűen kattintson rá.

Abban a pillanatban, amikor rákattint, a Word automatikusan két dolgot tesz. Beilleszti a helyes, egymást követő felső indexű számot a szövegébe, és azonnal áthelyezi a kurzort egy új lábjegyzetterületre az oldal alján. Ott közvetlenül begépelheti a megjegyzését, és a Word a megfelelő számmal formázza azt.

A legjobb rész? Ez a rendszer dinamikus. Ha később lábjegyzeteket ad hozzá, töröl vagy mozgat, a Word automatikusan átszámozza az összes számot. Nincs több kézi frissítés.

Lábjegyzetek hozzáadása a Google Docs-ban

A Google Docs hasonlóan sima és hatékony módot biztosít a lábjegyzetek kezeléséhez, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ilyen népszerű az akadémiai és együttműködési munkák körében. A felület letisztult és intuitív, lehetővé téve, hogy extra információt adjon hozzá anélkül, hogy megszakítaná az írás folyamát.

A platform letisztult kialakítása mindössze egy kattintásnyira tartja a lényeges funkciókat, például a lábjegyzeteket, a főmenüben.

A Google Docs-ban elvégzendő egyszerű lépések:

1. Helyezze el a kurzort: Csakúgy, mint a Wordben, helyezze a kurzort pontosan oda, ahol a lábjegyzetjelölőre van szüksége, közvetlenül a szöveg és bármely írásjel után.
2. Nyissa meg a „Beszúrás" menüt: A képernyő tetején kattintson a „Beszúrás" menüre a lehetőségek legördülő listájának megnyitásához.
3. Válassza a „Lábjegyzet" lehetőséget: Ebből a menüből egyszerűen kattintson a „Lábjegyzet" opcióra. A billentyűzetparancsonkat kedvelőknek: Windowson a Ctrl+Alt+F, Macen a Cmd+Option+F kombinációt is használhatja.

Kulcsfontosságú felismerés: Mind a Word, mind a Google Docs automatikusan kezeli a lábjegyzetformázás leghibaérzékenyebb részeit: a sorszintű számozást és az oldal aljára való elhelyezést. Ez szabaddá teszi önt, hogy a megjegyzés tartalmára összpontosítson.

A Google Docs beilleszti a felső indexű számot a szövegébe, és áthelyezi a kurzort az oldal alján lévő új lábjegyzethez, készen arra, hogy elkezdje a gépelést. Ha módosítania kell, egyszerűen kattintson a lábjegyzetszövegre a szerkesztéshez.

Utolsó formázási módosítások

Bár ezek a programok a munka nagy részét automatizálják, előfordulhat, hogy néhány gyors módosítást kell elvégeznie ahhoz, hogy 100%-ban megfeleljen az APA 7. kiadásának. A lábjegyzet beillesztése után gyorsan ellenőrizze ezt a két tételt:

• Behúzás: A lábjegyzetszöveg első sorát 0,5 hüvelykkel kell behúzni. Az esetek többségében a Word és a Google Docs ezt alapértelmezetten elvégzi, de sosem árt duplán ellenőrizni.
• Dupla sorköz: Az APA 7. szabályai szerint az egész dolgozatnak – beleértve a lábjegyzeteket is – dupla sorközzel kell rendelkeznie. Lehet, hogy ki kell jelölnie a lábjegyzetszöveget, és manuálisan kell módosítania a sorköz-beállítást „Dupla"-ra.

Ha hagyja, hogy a szövegszerkesztő elvégezze az automatizált munkát, majd elvégzi ezeket a gyors manuális ellenőrzéseket, biztos lehet benne, hogy az APA lábjegyzetformátum minden eleme megfelelő.

Lábjegyzetekkel kapcsolatos gyakori hibák és elkerülésük

Az APA lábjegyzetformátum elsajátítása nem csupán a szabályok ismeretéről szól – arról is, hogy elkerülje azokat a gyakori csapdákat, amelyekbe még tapasztalt írók is beleesnek. Egyetlen apró hiba is tönkreteheti az egész dolgozat professzionális megjelenését.

Tekintse ezt a részt a végső korrektúraellenőrzési listájának. Ezek a pontok áttekintése beadás előtt segíthet észlelni és kijavítani azokat az apró problémákat, amelyek nagy különbséget tesznek, biztosítva, hogy munkája csiszolt és teljes mértékben megfeleljen az APA 7. kiadás irányelvének.

Lábjegyzetek használata szokásos hivatkozásokhoz

Ez minden kétséget kizáróan az egyes számú hiba. Azok az írók, akik más hivatkozási stílusokhoz szoktak (például Chicago), hajlamosak lábjegyzetekkel idézni minden egyes forrást. Az APA-stílusban ez súlyos hiba.

Bármely forráshoz, amelyet idéz vagy parafrazeál, az APA standard zárójelbe tett szövegen belüli hivatkozásokat – például (Smith, 2023) – követel meg. A lábjegyzetek kizárólag kiegészítő információ hozzáadására vagy szerzői jogi engedélyekhez vannak fenntartva. Szokásos hivatkozásokhoz való használatuk nem megfelelővé teszi a dolgozatot, és összezavarja azokat az olvasókat, akik a standard APA formázást várják.

A folyamatos számozás elfelejtése

Egy másik gyakori csúszás az, hogy az oldalanként újraindítja a lábjegyzetszámokat. Az APA-stílus egyértelmű: lábjegyzeteit az egész dokumentumban egymást követően kell számoznia. ¹-gyel kezdi, és sorban folytatja egészen a végéig.

Szerencsére az olyan szövegszerkesztők, mint a Microsoft Word és a Google Docs, ezt automatikusan kezelik. A valódi hiba akkor következik be, amikor manuálisan próbálja megszámozni őket, ami szinte garantáltan hibákhoz vezet, ha később hozzáad, áthelyez vagy töröl egy lábjegyzetet. Mindig bízzon meg a szoftver beépített funkcióiban a számozás karbantartásában.

Helytelen szövegen belüli elhelyezés

Hogy hová helyezi a felső indexű számot, fontosabb, mint gondolná. Egy gyakori hiba az, hogy a számot az írásjel elé helyezi.

A szabály egyszerű: A lábjegyzetszámnak mindig az írásjel után kell megjelennie – legyen az pont, vessző vagy idézőjel.

Így néz ki ez a gyakorlatban:

• Helytelen: A tanulmány¹ megerősítette a hipotézist.
• Helyes: A tanulmány megerősítette a hipotézist.¹

Ennek az apró részletnek meglepően nagy hatása van az olvashatóságra és a professzionális formázásra. Ennek kijavítása gyors javítás, amely azonnal emeli a dolgozat megjelenését, és kulcseleme annak, hogy hogyan javítható az akadémiai írás.

Lábjegyzetek túlzott használata

Bár a lábjegyzetek hasznos eszközök, mértékkel kell alkalmazni őket. Az APA-stílus célja az egyértelmű, közvetlen kommunikáció. Ha elárasztja az oldalakat lábjegyzetekkel, az elvonhatja az olvasó figyelmét a fő érvéről, és a szövege töredezettnek és nehezen követhetőnek tűnhet.

Lábjegyzet hozzáadása előtt tegyen fel magának egy egyszerű kérdést: „Ez az információ valóban kiegészítő jellegű, vagy elég fontos ahhoz, hogy a főszövegben legyen?" Ha ez egy apró megjegyzés, amely nem kritikus, a lábjegyzet rendben van. De ha azt veszi észre, hogy minden bekezdéshez lábjegyzetet ad, valószínűleg túlzásba esik, és újra kell gondolnia, hogyan fűzze be ezt az információt simábban az írásba.

Gyakran ismételt kérdések az APA-lábjegyzetekkel kapcsolatban

Még világos szabályokkal is felmerülnek mindig néhány trükkös kérdések, amikor éppen formázás közepette van. Ez a rész a leggyakoribb rejtélyeket hivatott megoldani gyors, egyenes válaszokkal, hogy visszatérhessen az íráshoz.

Használhatok lábjegyzeteket irodalomjegyzék helyett?

Semmiképpen. Ez az egyik legfontosabb szabály, amelyet emlékezetben kell tartani az APA-stílusban. A lábjegyzetek csak extra információk vagy szerzői jogi értesítések hozzáadására szolgálnak; soha nem helyettesítik a szövegen belüli hivatkozásokat vagy a dolgozat végén lévő irodalomjegyzéket.

Gondoljon rá így: az irodalomjegyzék a dolgozat hivatalos bibliográfiája. Minden egyes forrásnak, amelyet a szövegben idéz, teljes bejegyzéssel kell rendelkeznie ott. A lábjegyzetek és az irodalomjegyzékek teljesen különálló célokat szolgálnak.

Hogyan kell formázni egy hosszú lábjegyzetet?

Ha egy lábjegyzet több sorra terjed, a formázás egyszerű. Minden lábjegyzet első sorát 0,5 hüvelykes behúzással kell ellátni, akárcsak egy új bekezdést.

Minden ezt követő sort a bal margóval kell egyenletesen zárni, behúzás nélkül. És ne felejtse el az egész lábjegyzetet dupla sorközzel tartani, hogy illeszkedjen a dokumentum többi részéhez.

Fontos emlékeztető: A szövegszerkesztő lábjegyzeteszköze kiváló a számozás kezelésében, de gyakran alapértelmezetten egyszeres sorközt alkalmaz. Valószínűleg manuálisan kell módosítania a sorköz-beállítást duplára a teljes APA-megfeleléshez.

Minden oldalon újra kell kezdenem a számozást?

Nem. Az APA-ban a lábjegyzetszámozásnak folyamatosnak kell lennie az egész dokumentumban. Az ¹-es lábjegyzettel kezdi, és sorrendben halad egészen a végéig. Soha ne indítsa újra a számlálót egy új oldalon vagy egy új fejezetnél.

Hol található a lábjegyzetoldal?

Bár a legtöbben a lábjegyzeteket az adott oldal alján helyezik el, dönthet úgy is, hogy mindegyiket egy külön oldalon helyezi el. Ha ezt az útvonalat választja, az oldalnak nagyon meghatározott helye van: az irodalomjegyzéke után, de a függelékek előtt kell következnie.

Egyszerűen adja neki a „Lábjegyzetek" centráltcímét az oldal tetején. Ennek ellenére a lábjegyzeteknek az egyes oldalak alján való elhelyezése sokkal elterjedtebb, és általában könnyebb az olvasói számára is követni.